Az elegáns és konvencionális öltözködés mai napig uralkodó mintája egyértelműen az angolszász hagyományokhoz köthető. Az öltönyviseléstől kezdve a nyakkendő kötéseken át, a hivatalos dress code-okig az egész professzionális öltözködés stílustana a 19. századi angol kultúrában gyökerezik. Ebbe a szerteágazó, de koherens örökségbe tartozik a galléros póló is, amely eredetileg az úri sportok öltözéke volt.
A „gentleman sport” kialakulásával olyan klasszikus sportágak váltak népszerűvé (először az arisztokrácia, majd később a polgári társadalom körében), mint az atlétika, a lovaspóló, a golf vagy éppen a tenisz. A galléros pólóval legelőször csak a lovaspóló eseményeken lehetett találkozni (innen kapta a nevét), majd elterjedt az előbb említett sportágak körében is.
Aztán sok évtizeddel később, az 1960-as évektől a mainstream öltözködési trendek jelentős lazulásával párhuzamosan a galléros póló „funkciója” is látványosan felhígult: a mindennapos öltözködés részévé vált, a sporttól függetlenül. A tömeges használata ellenére azért valamelyest megőrizte az eleganciához való kötődését, illetve itt fontos megjegyezni azt is, hogy az egyes galléros póló darabok között azért jelentős esztétikai és minőségbeli eltérések mutatkoznak, gondoljunk csak az anyaghasználatra, szabásra, színekre…
A galléros pólónak az üzleti és hivatali életben főszabály szerint nincs létjogosultsága, de előfordulnak olyan ágazatok, pl. sportdiplomácia, innováció és informatika, esetleg reklám és marketing szakma, amelyek az oldottabb hangulatuk miatt egyre inkább befogadják a dress code-jukba, és ez a kör valószínűleg még bővülni fog a jövőben. A kevésbé formális megjelenésekre előírt „smart casual” (magyarosan: sportosan elegáns) konvenció azonban már régóta elismeri a galléros póló legitimitását. Egy kötött, szépen vasalt darab ugyanis rendkívül megnyerő megjelenést tud adni egy klubzakóval társítva.