Egy kerítésnek rendszerint több funkciója is van, ezek között az egyik a takarás, elrejtés. Ennek igénye jellemzően egyéni preferencia függvénye, de tény, hogy a drágább ingatlanok és/vagy közéleti személyek esetében a leggyakoribb. A masszív, zárt kerítések általában kellemetlen benyomást keltenek, főleg ha betonból készülnek, a növénysorral ellátott építmények pedig rendkívül idő és munkaigényesek. Ilyenkor különösen érdemes megfontolni egy lamellás kerítés beruházását, amely a takarást diszkrétebben és esztétikusabban látja el és akár még pénzügyileg is kedvezőbb szinten hozható ki. A lamellás kerítések általában vízszintes, ritkábban függőleges lamellákból állnak, az alapanyag tekintetében lehet fa, fém és kő egyaránt. Összességében a fémből készült lamellás kerítés a legnépszerűbb, mert tartósabb és olcsóbb, mint a fa verziók, ugyanakkor nem annyira „durvák” mint a betontípusok.
Ezzel együtt a kortárs stílusokhoz (például minimal, industrial, modern mediterrán) is jobban illeszkedik, nem beszélve az automata technológiákról, amelyekkel a kapuk működnek. A lamellás kerítések kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy a mennyiségi szükségletet precízebben kell megállapítani a megszokottnál, mivel a panelek sok esetben meghatározott méretűek, így hiány vagy torlódás esetén rendelési bonyodalmakba eshetünk.
Ráadásul az esztétikai összkép is megkívánja a pontos és szabályos méreteket, hiszen a lamellás kerítés egy strukturált mintakultúrát közvetít. Végül érdemes hozzátenni, hogy lamellás kerítést a harmonikus megjelenés jegyében kimondottan az utcafrontra szokás telepíteni, a többi telekhatárt érdemes máshogyan beépíteni.